A mázlista:
Újra Orsi néni szerepben... kissé aggódtam, milyen lesz munka, kötelezettségek, munkahely,Aztán jött valami csoda, amit én a karmikus energiákkal magyarázok: a Facebookon felfigyeltem egy felhívásra, miszerint a környéki konzulátusi iskolák egyike pedagógust keres. Pedig őszintén szólva hetek óta ki akartam lépni már a csoportból (és a mai napig szinte naponta megfordul a fejemben), mert az ottani bejegyzések hemzsegnek a magyartalan mondatoktól, a helyesírási hibáktól, a stilisztikai allűröktől. S mégis maradtam: nem véletlenül.
Hamar kaptam visszajelzést, pozitívat, és felpörögtek a dolgok. Találkoztam egy kollégával, másik hárommal interneten vettük fel a kapcsolatot (és tartjuk azóta is), kidolgoztam az első koncepciókat, hogy mit s hogyan szeretnék csinálni az óráimon... majd elkezdődött a suli: német nyelvterületen felcseperedő, félig, vagy egészen magyar gyerekeket tanítottam heti 1,5 órában - s mire felocsúdtam, már kezdődött az őszi szünet. Jelenleg fürdöm az élményekben, amiket a gyerekekkel eltöltött idő alatt élek meg. A múlt héten azt mondta egy anyuka, hogy a gyereke rendszeresen megkérdezte, mennyit kell még aluni a következő alkalomig. Ez... awww, ahogy műveltebb orosz körökben is mondanák! <3
IMÁDOM!
Persze a tanmenet-építés része nem egy sétagalopp, de már az egyes órákra való felkészülés alatt is tobzódom a lelkesedéstől. Folyamatosan gyűjtöm az anyagokat, felszerelkeztem mindenféle olvasmánnyal, iskolai holmival (te jó világ, micsoda papír-írószerbolt fixált vagyok!!!), még multifunkcionális lézerprintert is beszereztünk...A háklis:
Teljesen oda- (és ahogy mondani szokták, ki-) -vagyok attól, ha felnőtt emberek képtelenek helyesen írni, vagy egy kerek, értelmes mondatot megfogalmazni. És annyi van belőlük, jaj...tombolás következik:
- Mondatvégi írásjel után, és központozás esetén az adott karaktert mindig egy szóköz követi.
- A mondatban a tagmondatokat vessző, illetve pontosvessző, esetleg kettőspont választja el. Ahova például a "hogy", a "mint", illetőleg a "vagy"/"avagy" szavakat helyezzük, az elé mindig vesszőt teszünk. Ettől a mondat összeszedettebb, könnyebben értelmezhető és jobban (fel)olvashatóvá is válik. Meg aztán ez se fakultatív, na.
- Ugyanakkor a folyamatos "!!!" használat igen érdekesen árnyalhatja a rólunk alkotott jellemrajzot. Vigyázzunk vele! Csak akkor használjunk többet, mint egy, ha nagyon muszáj!
- A magyar nyelvben a hosszú magánhangzóknak megfelelő karakterek mindig ékezetesek. Ez nem opcionális.
- Nem véletlenül létezik a magyarban magázódás/önöződés, illetve tegeződés. A tegeződés feltételez egyfajta közelebbi (baráti? rokoni? kollegiális? előre vélten/valósan egyeztetett, egyértelműen pozitív?) viszonyt a felek között. Az "indokolatlan" tegeződés máskülönben tiszteletlenség, illetve kellemetlen szándékú közeledést feltételezhetünk belőle. Talán az internet egyes fórumai ezt a szabályt megbontani látszanak, de ettől még érdemes tartani magunkat hozzá. (Egyébként német nyelvterületen ez sokkalta természetesebb...)
- Nem hátrány, ha ismerjük és használjuk, de főleg helyesen használjuk a "kérem/kérjük, hogy...", "érdeklődnék, hogy...", "szeretném, ha..." és "köszönöm, hogy..." fomulákat. Ja igen, persze a mondatkezdő nagybetűkről sem feledkezünk meg?!
- U(uuuuuuuuuuuu)tálom taglalni, de ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk azt az igével, ha az ige után áll, akkor külön kell írni tőle, illetve ha az igekötő és ige között szerepel még egy szó (jövő idő jele, segédige vagy egyéb), akkor is különírjuk. Gyakoribb igekötők: ki-, be-, fel-, le-, meg-, át-, szét-, össze-, vissza- stb. Gondlkodjuk, kérjünk segítséget, ha nem megy az írás, az kevésbé ciki, mint rosszul írni!
- Tudok-e, tudod-e, tudja-e, tudjuk-e, tudjátok-e, tudják-e. Kötőjel+e. Vágod-e?
- A milyen és az olyan nem mien és oan.
- Stuttgart, emberek, és nem sdudgárd és társai. Ennek könnyű ám utánanézni!
- Az írásban jelölt teljes hasonulások sokak számára teljesen ismeretlenek, ugyanott simmán ellőfordullhatnak tökkfelesslegess kettőződésekk. Ez már kicsit tényleg sokk!
- További hangtörvényes turpisság: egyéb (és nem egyébb - nyúlás), többség (és nem töbség - rövidülés), központ (és nem köszpont - zöngésség szerinti részleges hasonulás, nevesint pedig zöngétlenné válás), különben (és nem külömben - képzés szerinti részleges hasonulás).
- Kérlek, ne ríkassatok meg! (És nem, nem siratni a megfelelő szó, azt máshol használjuk...)
- S végül, egyfajta bónuszként, hadd legyen igazán szép munka az a fogalmazás: kerüljük a felesleges ismétlést. A magyar nyelv nem csak szép, de nagyon gazdag is. A választékos beszéd pedig nem luxus, de kiváltság! (A helyesírási szabályokat forgatni szabad.)
Szeretem az anyanyelvem, ezt le kell szögeznem, s a helyesírásra való érzékenységemet mostanában nagyon finomra hangoltam. Ha ezzel bárkit megbántok, íme, bosszúból vágjatok a fejemhez pár csúf hibát! ;)
